Pekingben az egyik napon a Velodromban, a pályaversenyek során mellettem ült egy nagyon kedves amerikai család.

Mivel szinte az egész napot együtt töltöttük, elkezdtünk beszélgetni és kiderült, hogy egy amerikai srác, bizonyos Taylor Phinney szülei és testvére. Kiderült, hogy az egyéni üldözős számban versenyzett a srác, de "csak" a 7. lett, egy másik futamban esett eggyet, de már jól van és hogy ő a jövő reménysége.

Gondoltam, mindegyik fiatal bringásra ezt mondják, de azért lefényképeztem őket. Később feljött hozzánk a lelátóra maga Taylor. Kedves, szimpatikus srác volt, a nap további részét ott töltötte.

Most meg világbajnok lett, ugyanabban a számban. Ha jól sejtem, this is the beginning of a beautiful career.