Évek óta járok mtb versenyekre fotózni, szeretném megosztani a képeket és a tapasztalatokat, illetve mindent, ami a bringázás és a fotózás metszetében van.
Döglött macska:
Fura, hogy hosszú exponálási idő nélkül is lehet értelmes fotókat csinálni az utrkon. Ha a szürkes... (2009.10.01. 13:48)Londoni Critical Mass, július
Frank Drummer:
Hi,
Kíváncsian várom a képeket... :-) Ez "just for fun" vagy már megrendelés, mármint a munka?
... (2009.08.30. 19:33)2009-2010 Cyclo-cross Világkupa szezon
Visszavonhatatlanul ősz lett. Múlt héten csütörtökön még rövidnadrágban tekertem be a munkahelyemre és meglehetősen melegem volt, ma hosszúnadrágban és esőkabátban is reszkettem a hidegtől, mire beértem, pedig csak 10 fok volt (meg eső). Hamar kiderült, hogy az esőkabát semmit sem véd, a Dob utcából indulva nagyjából az Podmaniczky utcáig tartott a száraz meleg, utána jött a nedves hideg. Úgyhogy most megindul a vadászat a meleg ÉS esőálló ruhákra.
Christoph Sauser csatát nyert, megverte a nem túl motivált Absolont, aki eleinte a 20. hely környékén tekert, végül pedig ki is állt, ám így sem lehetett tőle elvenni az összetett győzelmet.
Sauser az elejétől gyilkos tempót diktált, amit eleinte tudott tartani egy kisebb boly, de ahogy fogyott a táv, úgy fogytak az üldözők is, az utolsó 3 körben csak Hermida tudta tartani vele a tempót, a végén ő is kapott 18 másodpercet.
Parti Andrásnak jól indult a verseny, a 40. pozíciót tudta tartani, folyamatosan jött fel az utolsó versenyén induló Frischknecht mögé, ám az utolsó kör elején, 35-37. lehetett ekkor, megadta magát a lánca és anélkül teljesítette a távot. Ennek fényében csalódásnak tűnhet az 57. hely, de még így is hatalmasat tekert, ez meg egy technikai sport.
Meglepetésgyőzelem született, az idén mindössze egy 12. helyet felmutató Maja Wloszczowska lett az első, az utolsó körben megelőzve az addig végig vezető Marga Fullana-t, aki az utolsó körre elfáradt, a 17:30 körüli körök után az utolsó csak 18:43 lett, így elé került Irina Kalentieva és Marie-Helene Premont is. Utóbbi nyerte az a Világkupát is, majdnem 250 ponttal megverve a második Catherine Pendelt.
13:30-kor rajtolnak a férfiak, ahol nagy izgalmak nem várhatóak, mert Julien Absolon már behozhatatlan előnnyel vezet, bár ettől még nem valószínű, hogy kevésbé elszántan versenyezne.
Parti Andris pedig a 43. helyről rajtol, ami a 127 fős mezőny első harmadát jelenti, saját bevallása szerint ilyen jó helyről világkupán még nem rajtolt, köszönhetően pekingi szereplésének.
Kellemesen szemetelt reggel 8-tól az eso, ami közepesen szakadó esové terebélyesedett, mire leértünk a verseny központjába Schladmingban reggel 10-re.
A 2.2 km hosszú pálya alaposan felázott az elmúlt napok esozései folytán, így az amúgy is nehéz pálya még nehezebbé vált.
Eloször a noi elodöntok zajlottak le, majd a férfiak rugaszkodtak neki a pályának. A férfi kvalifikációs futamot egy csúnya baleset szakította félbe, bo egy órás csúszást okozva.
A noi versenyt végülis a kényelmes elonnyel érkezo Rachel Atherton aratta, aki egyben a Világkupa gyoztese is lett, 3 gyozelemmel, így a világbajnokság után most a világkupát beszákolta, pedig hat évvel fiatalabb a második Sabrina Jonnier, és nyolc évvel a harmadik Tracy Moseley-nál, sot, az egész Atherton klán legfiatalabb tagja - Dan Atherton 82-es születésu, Gee Atherton pedig 85-ös.
A férfiaknál szintén relatív kényelmes elonnyel érkezett Schladmingba Greg Minaar, hacsak nem esik ki, nem igazán volt senkinek esélye, hogy elvegye tole végso gyozelmet.
A 19 éves Samuel Blekinsop nyerte magát a futamot Sam Hill és Gee Atherton elott, pedig mindketten gyorsabbak voltak nála az elso idoméron. Mivel az eso nagyjából folyamatosan esett, az indulási sorrend végül nem befolyásolta a végeredményt - sokszor megtörtént már, hogy egy kevésbé esélyes versenyzo nyert, mert még száraz pályán mehetett végig, míg az esélyesek, akik a végén indulnak a döntöben, már esoben kellett, hogy lejöjjenek, így jóval lassabb tempó miatt esélyük sem lehetett nyerni.
Elképesztő eső kisért minket szinte végig. Schladmingban egy picit elállt, de mire elintéztük az sajtóakkreditációt és kiértünk a 4X pályára, ismét elkezdett szakadni, ráadásul véget is ért már a verseny. Így nem maradt más hátra, mint összeszedni minden infót a szombati DH-ról és eljutni a szállásra. Holnap hosszú nap lesz.
Az olimpián láttam eddig a legdurvább média-őrületet életemben, amiből nyilván engem a leginkább a fotós vonatkozások érdekeltek.
Néhány érdekesség, csak a felsorolás szintjén:
- mindenki legalább két vázat használ, de inkább hármat. Az első vázon van egy 3-4-5-600 mm objektív, a másodikon egy ennél rugalmasabban használható 70-200 (vagy gondolom 80-200 Nikon esetén) és végül a harmadik vázon egy normál zoom, jellemzően 24-70. Bár a pénz nyilván nem akadály, hely- és súlytakarékosság miatttöbben raktak 1.4x vagy 2x konvertereket 300-as vagy akár 400-as objektívekre.
- a biciklisversenyeken nem nagyon volt távirányításos kioldás a téma sebessége miatt, de olyan esetekben, ahol behatárolható pontosan, hogy hol és mikor mi fog történni, mint például a lejjebb is látható 100 méteres síkfutás döntőjénél, ott elképesztő mennyiségű távirányítós kamera volt
- a fotósok zöme Pocket Wizard-ot használ, abból is a Multimax II-t. Ez annyival tud többet (sok egyéb mellett) a kisebbik Pocket Wizardnál, a Plus II-nél, hogy jóval több csatornát kezel és lehet neki kérni egyedi azonosítót a gyártótól, így biztosítva azt, hogy csakis a te tudd elsütni a saját kamerádat / vakudat.
Végezetül pedig egy videó Vincent Laforet-től, hogy hogyan is nézett ki a korábban már említett atlétikai döntő, illetve egy panoráma a fotósállásról. Kamerapornó a javából.
