Peking sok szempontból olyan, amilyennek képzeltem.
Tényleg grandiózus, tényleg jelen vannak a kommunista építészeti közelmúlt jelei de egyre inkább teret nyer a fejlodés is és igazán érdekes, izgalmas épületek is vannak. Mindenfelé építkezések vannak és egyre kevesebb emlék marad meg a "korszerutlen" múltból.
Reggel fél 6-ra ért Pekingbe a gép, a szállás elfoglalása után egybol indultam az Északi Pályaudvarhoz, hogy kivonatozzak a Nagy Falhoz, ahol a noi országúti mezonyverseny befutóját szerettem volna megnézni.
Egy újabb hír bizonyult igaznak: mindenütt, de tényleg mindenütt ott vannak az önkéntesek, olimpiás pólóban, vörös karszalaggal és széles mosollyal. A gondot az okozza, hogy nagyon ritkásan beszélnek csak angolul és lelkesedéssel próbálják kompenzálni a súlyos információhiányt - nem kellett sok, hogy felszálljak a vonatra, amikor valaki közölte, hogy most nem áll meg a befutóhoz legközelebb eso állomáson se busz, se vonat, ami vagy igaz, vagy nem, de egy oda-vissza 4 órás utat nem akartam megkockátatni, így maradtam Pekingben.
Így Marci barátommal, aki külügyes színekben van itt kint, kimentünk a Tienan-men térre, hogy legalább egyszer lássuk a mezonyt. A tér egyik oldalán kezdodik a Tiltott város, a másik oldalára azonban nem nagyon lehetett átlátni, akkora köd/szmog? volt. Az út 2x4 sávos volt, ezt pedig teljes szélességében gond nélkül lezárták egy fél órára, hogy biztonságban elhaladjon a mezony. Utólag kiderült, hogy Nicole Cook gyozött.
A forgalomat tényleg teljesen kibírható mértéküre csökkentette a rendszám-alapú szabályozás (adott napokon csak páros vagy páratlan rendszámú autók közlekedhetnek), de ettol még a várost ugyanúgy megüli a lehangoló köd. Sok bringás van, de inkább arányaiban nem kiugró, kb. annyi, mint otthon egy jól sikerült Critical Mass után néhány napig, ráadásul az elmúlt évtizedek alatt a tápláléklánc legkevésbé megbecsült tagjaivá váltak, így a gyalogosok után a legjobban utált, legledudáltabb csoportot alkotják az utakon.
Hogy elkerüljem a jetlag-et, nem feküdtem le aludni, így már kóvályogtam a fáradtságtól délután 5 körül és ezen egy ramen sem segített, így fordulhatott elo, hogy fél órán keresztül kóvályogtam a metróvonalak között, és így végül metrózzak majdnem másfél órát a szállásig.
Mindennapi szaunánkat add meg nekünk ma
2008.08.10. 15:17 hamvas balint
5 komment
Címkék: olimpia bicikli peking szmog dugó országúti mezőnyverseny
A bejegyzés trackback címe:
https://mtbfoto.blog.hu/api/trackback/id/tr46609312
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
dpeti · http://www.ninapartmentsphuket.com 2008.08.10. 16:14:19
nálunk is elkéne néha a forgalomkorlátozás bár itt nem nagyon van 2x4 sávos út a belvárosban
szomy 2008.08.10. 17:05:36
A szmog a smoke és fog szavak összevonásával jött létre, tehát a szmog az valóban azt jelenti, hogy olyan a levegő mintha köd lenne, csak éppen ez nem víz, hanem kipufogógáz meg üzemek égésterméke.
Ezért szokok én mondani, hogy pesten nincs szmog.Kinai diákok is szokták mondani, hogy milyen jó itt budapesten a levegő.
Ezért szokok én mondani, hogy pesten nincs szmog.Kinai diákok is szokták mondani, hogy milyen jó itt budapesten a levegő.
tracking 2008.08.10. 17:06:57
Úgy tűnik, a technicizációval egyenes arányban nő a kerékpáros-gyalogos szubkultúrává válása, egyben mélységes megvetése.Ez szomorú...
Én 2008.08.10. 17:16:41
Ha büdös van, akkor szmog, ha a nyakadból a s3gg3dbe folyik az izzadság, akkor köd(magas párataratlom). Én az utóbbira szavazok.
hamvas balint 2008.08.11. 16:54:05
Igazatok van, valóban, büdős, legalábbis autókból jövő büdös, valóban nem nagyon van, és mára a köd is egész szépen eloszlott.