Ezt itt most szó szerint értem. Valamiért az országúti kerékpár nagyon a bögyében lehet a rendezőknek. Már vasárnap  sem sikerült kijutnom a női versenyre ("A vonat nem áll meg a Badaling állomáson"), nem volt magyar induló, nem szenvedtem, hogy kijussak.

Ma azonban mindenképpen kint akartam lenni, hogy lássam Bodrogi Lacit, de ez nem ment egyszerűen. Egy nappal a verseny előttig például nem volt fent sehol az információ, hogy pontosan hol lesz a pálya, ez csak tegnap derült ki, hogy a Juyong Pass - Badaling kört fogják megtenni a nők 1x, a férfiak 2x. Badalingba az északi pályaudvarról lehet kijutni, azol azonban közölték, hogy csak holnaptól állnak meg a vonatok Badalingnál, mert akkor már nem lesz ott olimpiai aktivitás (sic!). Szerencsére pont ott volt egy amerikás lengyel és "mail-order wife" felesége (persze, a szerelem vak), akik szintén ki akartak jutni, hát osztozzunk meg a taxi költségén.

Eddig jó is lett volna a dolog, ha egy útelterelés miatt nem vagyunk kénytelenek egy 60 perces kitérőt tenni az amúgy is 45 perces útnál, ahol persze 5x eltévedt a taxis. Minden viszontagság ellenére végre felértünk Badalinghez, ahol az eddigi legnagyobb szopatás várt: a pálya le van zárva, csak speciális engedéllyel lehet a pálya MELLÉ menni, a kordon mögül, távolról nézhetjük. Anyád. Próbáltam érvelni, hogy az volt mindenhol írva, hogy erre az eseményre nem kell jegy, mondták, hogy jegy nem is, csak pass. Kikezdhetetlen logika. Az egészben a legdühítőbb az volt, hogy számtalan kínait beengedtek a pálya mellé, valamilyen sajátos logika mentén, amelyet azonban a nyelvi akadályok miatt nem nagyon tudtam kiszedni belőlük.